Kisrókus felújítás kezdődik
http://www.masodikkerulet.hu/hirek/megkezdodott_a_kis_rokus_u_fel.html
A cikkből nem derül ki, hogy a második fordulót elbírálták-e, és az sem, hogy milyen lesz a Kisrókus utca. Talán azért nem, mert a cikkben megfogalmazottakkal ellentétben nem az IVS stratégiához illeszkedő forgalomcsillapítás lesz a fő cél, hanem az utca kapacitásbővítése. Legalábbis eddigi információink szerint.
Emellett azt se tudjuk, hogy a szeptember 2-i helyszíni bejáráson megfogalmazott és egyeztetett lakossági és civil igényekből mi valósul meg az utcában, ugyanis erre nem kaptunk az igéretek ellenére hivatalos választ sem mi, sem a Magyar Kerékpárosklub. Szeptember 2-án jegyzőkönyvet igértek, ami azóta nincs a bejárásról. Pedig az MKnak igen jó szakmai anyaga és véleménye van, ami sokkal inkább illeszkedik az IVS-hez, mint az akkori elképzelés.
A Jegyző Úrral folytatott további egyeztetéseken ugyan szóban és nagy vonalakban kaptunk sok kérdésünkre választ, amiket a korábbi blogbejegyzések tartalmaznak, de a legutóbbi (1 hónappal ezelőtti) helyszíni bejáráson ismételten igért látványtervek még mindig nem jutottak el hozzánk, mivel állítólag még az Önk. se kapta meg őket a tervezőtől. Ezek fényében kíváncsi vagyok, mi lesz a Kisrókusban, hát még az ott lakók!
Hozzászólások
Valami bűzlik a Kis Rókus
Valami bűzlik a Kis Rókus utcában…
Az IVS tervvel kapcsolatban a Kis Rókus utcaiak érdekeit képviselők betartották a hivatalos protokollt, - részvétel a lakossági fórumon, levél az önkormányzat honlapjára a megadott címre, jegyzői referens válasza, újabb levél, újabb válasz, s közben az idő telt.
Mondanom sem kell, hogy a kéréseink java részét, melyeket több oldalról érvekkel támasztottunk alá, elutasították.
Ezek csak felsorolásszerűen:
-oldják meg a Millenárisba busszal érkezők számára a parkolást, (élhető környezet)
-az utca Fény utca és Marczibányi tér közötti szakasza legyen a tér felé egyirányú, (gépkocsi forgalom csökkentése)
-legyen fekvő rendőr a gyalogátkelő előtt és után, (biztonság)
-legyen az utca egyirányú szakaszán sebességkorlátozó tábla, (biztonság, zajcsökkentés)
-ne tegyenek oszlopsort a lakóházak oldalán futó járdák mellé, (élhető környezet)
-azaz tegyék lehetővé a kétoldali parkolást, mint eddig, (használati komfort)
-de helyezzenek dézsás növényeket a parkolóhelyek közé, ahol lehetséges. (zöld-igény, esztétika,)
Három dologban értettünk egyet: az utcában meg kell oldani az esővíz elvezetését, (erre már a lakossági fórumon ígéretet tettek, ezért ezt már az első levelünkben sem tettük be a javaslatok közé) a buszok parkolása megengedhetetlen a lakóházak előtt, és gyalogos átkelőhelyet kell létesíteni a Millenáris hátsó bejáratához. Ezt lassító szigettel kívánják megoldani.
Miután a második levelemre csak ismételt kérés után válaszoltak, és a lényegi kérdéseket ismét elutasították, újból próbáltunk egyeztetést kérni. Mivel erre egyáltalán nem érkezett válasz, egyik országgyűlési képviselőnket is felkerestem fogadóóráján, (már október 8-át írtunk) ismertettem vele az anyagot, s megkértem, nézzen utána, eljutottak-e leveleink az illetékes helyekre, s tudja meg, miért nem kapunk érdemi választ a kérdéseinkre. Megígérte.
A találkozó óta lassan eltelik a hónap, nem kaptam értesítést.
Ami azóta történt:
Október 29-én a postaládánkba értesítés érkezett, miszerint 29-én (!) megkezdődik a felújítás, vége december 15. - további felvilágosítás az utca elején elhelyezett táblán. Tábla nincs.
Október 2-án éppen felmérik az utcát, az embertől megtudom, az utca felújításához készíti az árajánlatot, melynek a végét az önkormányzat november végében jelölte meg.
November 4-én újabb levél, most az autókon, hogy a felújítás november 4-én kezdődik.
S valóban, telepítik a konténereket, 5-én jönnek a gépek, bontják az utat.
Nos, csodálatos ez a gyorsaság. Sokáig semmi, és aztán egyszerre hirtelen…
Én biztosan nem értek hozzá, de kiírni egy felújítást, aminek az árajánlata még nincs készen, aztán felmérni az utcát, elkészíteni az ajánlatot, beadni, elbírálni a pályázato(ka)t, megkezdeni a munkát, mindezt hat nap alatt! (Határidők, átfutási idő, óh!) Igaz, valakinek egyszer ez már sikerült.
Most, ha már „bebetonozzák”, nehéz változtatni a dolgokon, valóban csak reménykedni tudunk, hogy valami mégis megmarad a mi javaslatainkból is. Mert ha nem, ennek következményeit évtizedekig élvezzük majd.
Úgy tűnik, ezúttal is a régi beidegződések érvényesülnek új ruhában.
„Mi jobban tudjuk, bízzatok bennünk, s fogadjátok el a döntésünket, mert nekünk ez így tetszik, s ez nektek jó lesz.”
A különbség annyi, hogy most úgy tesznek, mintha érdekelnék őket a javaslataink. Kérik a véleményünket, - erre lehet hivatkozni, - lám, volt egyeztetés, mi figyelünk a lakosságra.
Az idő közben telik, elvész a lelkesedés, elsikkad a figyelem, fárad, fásul a kérelmező, végül a javaslatot nem veszik figyelembe.
Várjuk a csodát, biztosan szép lesz, meg is fogjuk szokni az új diktált rendet, de a bizalom, úgy tűnik, elvész.
2009. november 5.
Tóth Márta
Kis Rókus utca
Hozzászólás